Kezdőlap

 

 

Hej Gyula...

Hej Gyula, Gyula, Gyula (lassan, mély hangon, combocskákat bökdösve)
Szól a duda, duda, duda (pocakot bökdösve)
Pest, Buda, Buda, Buda (gyorsabban, magasabb hangon, vállakat csipkedve)
Pattogatott kukorica! (gyorsan, pattogósan, magas hangon, feje búbján finoman dobolva)

 

 

Móra Ferenc: Fecskehívogató

Villásfarkú fecskemadár,
jaj de régen várunk!
Kis ibolya, szép hóvirág,
kinyílott már nálunk!

Fátyolszárnyú kis méhecskék
zúgva-döngve szállnak.
Cifra lepkék, kék legyecskék
ide-oda járnak.

Rózsa, rózsa, piros rózsa
nyitogatja kelyhét;
itt a tavasz, lessük, várjuk
a csicsergő fecskét.

 

 

Móricz Zsigmond: A török és a tehenek

Volt egy török, Mehemed,
sose látott tehenet.

Nem is tudta Mehemed,
milyenek a tehenek.

Egyszer aztán Mehemed
lát egy csomó tehenet.

"Én vagyok a Mehemed!"
"Mi vagyunk a tehenek!"

Csudálkozik Mehemed,
ilyenek a tehenek?

Számlálgatja Mehemed,
hány félék a tehenek.

Meg is számol Mehemed
három féle tehenet:

Fehéret, feketét, tarkát,
meg ne fogd a tehén farkát!

Nem tudta ezt Mehemed,
s felrúgták a tehenek! 

 

 

 

Zelk Zoltán: Tavaszi dal

Egy, kettő, három, négy,
kis őzike, hová mégy?
-Elég, hogyha tudom én:
tavasz elé futok én!

Egy, kettő, három, négy,
te kis nyuszi hová mégy?
-Se erdőbe, se rétre:
a szép tavasz elébe!

Egy kettő, három, négy,
te kis madár vígan légy:
olyan szép dalt daloljál,
szebb legyen a tavasznál! 

 

 

 

Weöres Sándor: Bodri

Bodri kutya sétál,
Füle-farka szétáll. 
Itatója kicsi tál,
Etetője mély tál.

Kőkerítés szélinél
Tarka macska üldögél,
Észreveszi a kutyát,
Megmássza a szilvafát.

 

 

 

Zsófi, Zsiga, Zsuzsika,
Zendül a víg muzsika,
Zsiga Zsófit táncoltatja,
Zsuzsikát is megforgatja.

 

 

 

Gyerekek, gyerekek,
szeretik a perecet. 
Sósat, sósat, jó ropogósat.
Aki vesz, annak lesz,
aki nem vesz, éhes lesz.

 

 

 

 

Donászy Magda: Füles fóka

Füles fóka
ügyes fóka,
labdát kerget
nótaszóra.

Sétál vele
körbe-körbe,
mégsem ejti
le a földre.

 

 

 

Donászy Magda: Dini - Dani

Dini – Dani!
Hol a labda?
– Nándi a nád
alá dugta.
– No de ilyet,
még ilyet!
– Nándi ilyet,
hogy tehet?

 

 

 

Csanádi Imre: Gomba

Megyek, megyek mendegélek,
Kerek erdőn keresgélek.
Vackort, vadrózsát,
Virág szagú szamócát,
Nagy kalapos gombát,
de nem a bolondját!

 

 

 

Ence, Bence,
kis kemence,
kis medence
a Velence.

Ne búsuljunk
semmit, Vince,
tele van az
icce, pince.

 

 

 

 

Kányádi Sándor: Aki fázik

Aki fázik vacogjon,
fújja körmét, topogjon, 
földig érő kucsmába,
nyakig érő csizmába,
burkolózzék bundába,
bújjon be a dunyhába,
üljön rá a kályhára,
mindjárt megmelegszik!

 

 

Kiskertemben uborka,
reákapott a róka.
Várj meg, róka, megleslek,
Komáromba vitetlek.

 

Tamás István: Az én cicám
(részlet)

Van egy cicám, tarka-barka,
Igazi kis huncut fajta.
Két füle közt kerek feje,
apró foltokkal van tele.

 

 

 

 

Orbán Ottó: Törpék

Erdő mélyén
két törpe,
ülnek egy nagy
gödörbe.

„Én is törpe,
te is törpe,
le is vagyunk
nagyon törve.”
 

 

 

Fecske Csaba: Csibe

Csöpp csibe szól: "Csip, csip, 
csipegetek itt, itt,
kukoricakása, 
bögyöm a lakása!"

 

 

 

Gazdag Erzsi: Megy a vonat
(részlet)

Megy a vonat
Zakatol, zakatol:
- Várnak reád
Valahol, valahol.

Fut a kerék,
Dübörög, dübörög:
- Lesz még máma
Örömöd, örömöd.

 

 

Mese, mese, mátka,
Pillangós madárka.
Ingó-bingó rózsa,
Te vagy a fogócska!

 

 

 

Elindul a betűvonat,
Nem vesz már fel utasokat.
Forognak a kerekek,
Örülnek a gyerekek.

Alagúton áthalad, 
Sok kis falu elmarad.
Előttünk van Betűország,
Sok szép betű vár ott miránk. 

 

 

 

S, sz, beh sok súly!
Meg se mozdul!
Friss szenet, ha bekapok,
Messze-messze szaladok,
Szaladok…"

(Illyés Gyula)

 

 

 

Nemes Nagy Ágnes: Gesztenyefalevél

Találtam egy falevelet,
gesztenyefa levelét.
Mintha megtaláltam volna
egy óriás tenyerét.

Ha az arcom elé tartom,
látom, nagyobb, mint az arcom.
Ha a fejem fölé teszem,
látom, nagyobb, mint a fejem.

Hogyha eső cseperegne,
nem bánnám, hogy csepereg,
az óriás nappal-éjjel,
óriási tenyerével
befödné a fejemet.

 

 

 

 

Amennyi a zöld fűszál,
égen ahány csillag jár,
májusban a szép virág:
annyi áldás szálljon rád.

 

 

Töröm, töröm a mákot,
sütök vele kalácsot,
megzsírozom, megvajazom,
mégis, mégis neked adom.

 

 

Volt egy pici pókocska,
rászaladt a jégre.
Nem volt rajta kis csizma,
fázott szegényke.
Emelgette lábacskáit,
ez is fázik,
az is fázik,
ez is,
az is,
amaz is.
Hazament a kis pókocska,
elő se bújt tavaszig.

 

 

 

Erre kakas, erre tyúk,
erre van a gyalogút.
Taréja, haréja,
ugorj a fazékba,
zsupsz! 

 

 

 

Antanténusz,
szórakaténusz,
Szóraka-tike-tuka
Alabala-bambuszka.

 

 

Weöres Sándor: Olvadás

Csipp, 
csepp,
egy csepp,
öt csepp
meg tíz:
olvad a jégcsap,
csepereg a víz. 

 

 

Ujjaimat tornáztatom,
Közben egyre mondogatom:
Kifordítom, befordítom 
Felfordítom, lefordítom, 
Zongorázok, furulyázok, 
Közben ellazult a kezem, 
A tornát be is fejezem. 

 

 

Bal kezem az órás kezem,
baloldalon van a szivem.
Jobb kezem a kézfogó.
Most már tudom, jaj, de jó!!! 

  

 

Egykem, begykem, kergendőbe,
szól a rigó az erdőbe.
Csiricsár, Szabó Pál,
cseresznyével töltött tál.
Fuss ki, fuss ki, menj ki,
tied legyen, szedd ki!

 

 

 

 

 

 

 

Volt egy pici pókocska,

(Egyik kezünk az asztalon, ujjaink kissé behajlítva.)

rászaladt a jégre,

(Ujjainkkal csúszkálunk az asztalon.)

nem volt rajta kis csizma, fázott szegényke.

(Ujjainkat egymáshoz dörzsölgetjük.)

Emelgette lábacskáit, ez is fázik,

(Ujjaink az asztalt érintik, felemeljük a hüvelykujjunkat, majd visszaengedjük.)

az is fázik,

(Felemeljük a mutatóujjunkat, majd vissza.)

ez is,

(Középső ujj emelése, majd vissza.)

az is,

(Gyűrűs ujj emelése, majd vissza.)

amaz is.

(Kisujj emelése, majd vissza.)

Hazament a kis pókocska,

 elő se bújt tavaszig.

(Ujjainkkal elszaladunk.) Mi egymás hátán is játszottuk, nagyon élvezték úgy is.